Szerző: Marissa Meyer

Eredeti cím: Heartless

Magyar cím: Szívtelen

Oldalszám: 560

Rövid tartalom:

Catherine Csodaország egyik legkelendőbb hölgye. Ezen felül maga a Szív Király is nagyon kedveli őt. Azonban ezek a tények nem érdeklik Carherinet, őt csak a sütemények érdeklik. Legfőbb vágya pedig az, hogy pékséget nyisson barátnőjével. Bár Catherine ezt mindennél jobban szeretné, édesanyja nem támogatja, ugyanis ő úgy gondolja ilyen vágyak nem méltók egy fiatal nemes hölgyhöz, akiből királyné is válhat.

Anyja gondolatait Cath is tudja, mégis mikor megismerkedik Jesttel az udvari bolonddal, mindent kockáztatva viharos kapcsolatba keverednek. Egy kis ideig minden tökéletesnek látszik ám, a sorsnak más tervei vannak. 

Már a fülszövegből is világossá vált számomra, hogy ebben a könyvben nem a varázslat és a kaland kapja a fő szerepet. Pont ezért voltam iszonyatosan kíváncsi. A legtöbb könyvben, amit olvasok sok az akció, a varázslat és a rejtély. Viszont ebben a könyvben az érzelmeken van a hangsúly, viszont sajnos nem, úgy ahogy gondoltam.

A könyvel, igazából két óriási problémám van. Az egyik nem más, mint a főszereplőnk. Ugyanis Catherine elképesztően hisztis. Szinte semmi nem jó neki, problémáit pedig nem tudja elintézni. Főleg belülről őrlődik amit, mi olvasók érzékelünk, viszont a többi szereplő nem. Ennek hatására, bár tudjuk, hogy Catherine sok mindent nem szeretne, ezek mégis megtörténnek. Amennyiben pedig kimondja gondolatait, nem képes kiállni mellettük. Egyáltalán nem makacsolja meg magát, csak hagyja, hogy történjenek körülötte a dolgok. Tehát igazából ennek a rengeteg hisztinek semmi eredménye.

A másik problémám is Catherine gyenge akaratúságához köthető. Ugyanis bár ő és barátnője tényleg nagyon szeretnék megnyitni pékségüket (ez a könyvben is többször meg van említve), nem tesznek érte kifejezetten sok mindent. Ami ezt illeti mindössze egy erre irányuló cselekményük van. Természetesen ennek az oka Catherine édesanyja, akinek elég annyit mondani, hogy nem és átterelni a beszélgetést. Ezzel az egész téma el van intézve. A könyvben tényleg sokszor ki van emelve, hogy ezt ők mennyire szeretnék, mégsem küzdenek érte. 

Ebben a könyvben összesen (a mellékszereplőkkel együtt), három ember és egy holló nem gyáva. 

Csak hogy valami jót is említsek... Jest az udvari bolond kifejezetten szórakoztató volt. Mindig volt mit mondania, és ami igazán fontos: ő volt az egyik szereplő, aki, igenis mert tenni dolgokat. A másik ilyen szereplő Cilindrián volt. Őt azért kedveltem, mert habár nem volt kedves, de legalább az igazságot mondta. 

Amit még érdemes megemlíteni, hogy mikor Catherine épp nem hisztizett a könyv tényleg érdekes, és izgalmas volt. A legjobb dolog a könyv végén történt, akkor, amikor már tényleg mindegy volt Cathnek. Amikor nem érdekelte őt semmi. A spoiler mentesség érdekében nem fogom leírni mi történet pontosan, de azt elmondhatom, hogy számomra az volt a könyv legjobb része. Végre történt valami Csodaországba való.

A könyv borítója szép, kifejezetten tetszenek a kidomborodó részletek.

Történet: 10/6

Borító: 10/8